ÖkoBaba‎ > ‎Ökoház‎ > ‎

Tömegkályha

Tömegkályha tervezés, építés és építő tanfolyamokról bővebben itt.
 
A neve egyik legfontosabb tulajdonságára utal: a tömegkályhának nagy a tömege. Ennek az a jelentősége, hogy ez a tömeg hőtárolóként működik. Más fűtési rendszerek ilyen hőtárolást csak nagy méretű pufferekkel együtt tudnak biztosítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kályha hőt eltárolja és 2-3 napig szépen lassan adja vissza. Így a ház hőmérséklete teljesen kiegyenlített, nem kell hajnalban 16 fokban az ágyból kimászni és begyújtani, hogy mire felkelünk jó idő legyen. Elég naponta egyszer (nagy mínuszokban kétszer) tetszőleges időpontban begyújtani, a házban egész nap egyenletes a meleg.

Kétféle tömegkályha van a finn és a dán. A finn volt előszőr, a finn Heikinen az életét azzal töltötte, hogy fejlesztgette a technológiát, róla nevezték el finn kályhának. A finn kormány támogatta kutatásait, a Tamperei egyetemen végeztek méréseket, hogy tökéletesítsék az égésteret, így a benn elégő fa égését. Ma Finnországban a családi házak 90%-ában természetes, hogy finn kályhával építik.


A dánkályha a finnkályhából fejlődött ki. Egyszerűbb, könnyebb szerkezet, ami a melegebb éghajlathoz, kisebb házakban olcsóbb választás.

A tömegkályhák még abban tudnak többet, mint más szokványos kályhák, hogy másodlevegőt adnak a tűznek és másodégésterük is van (ezt tökélesítgették az egyetemen). Ennek az a jelentősége, hogy így az égés szinte tökéletes lesz, a fából nem csak a szén ég ki, hanem a szénhidrogének is (a 2. égéskamrában). Ez egyrészt azért jó, mert
sokkal kevesebb fával elég tüzelni. Egy szokványos cserépkályhában a fa fűtőértékének 30%-40%-át lehet hasznosítani, a tömegkályhában 90%-t(!).  Másrészt a savasesők kialakulásának egyik okozója a fafűtés eredményeként légkörbe kerülő kéndioxid, melyet így nem termelünk. (Vagyis ha tömegkályhánk van szereztünk egy környezetvédelmi piros pontot. ) Ez praktikusan azt is eredményezi, hogy nincs korom és kátrány, ami a szokványos kályháknál tönkreteszi idővel a kályhát és a kéményt is. A tömegkályha füstje (amint az égés eléri az üzemi hőmérsékletet) fehér. A mai gázárak mellett kifejezetten gazdaságos dolog a fafűtés, főleg, hogy még fából is kevés kell. Ha nem lenne fánk a tanyáról, vett fával az egész szezon kerülne most nekünk annyiba, mint a Bp-i panelben 2 hónap volt (kiszámoltuk).

Végül és nem utolsósorban (fázós nősorstársaim figyelmébe!
), a tömegkályhának nagyon jó a hőkomfortja (szerintem a legjobb , jobb mint egy központi fűtésnek). Ez azért van, mert a kályha sugárzó hővel dolgozik. Mint a sielőt a hegyen a minusz fokokban a nap melegíti ezért polóban lehet, úgy melegít bennünket, a falakat és a bútorokat ez a kályha. Vagyis nyugodtan kiszellőztethetek, a ház nem hűl ki, mert a meleg nem csak a levegőben volt. (Én egy alacsony vérnyomású, fázós kezű, lábú típus vagyok. Korábban ragaszkodtam ahhoz, hogy azért majd építsünk be fűtőtesteket is majd a tanyán. A jelenlegi kis házban szerezett tapasztalataimmal beláttam Ökopapának igaza van, nincs szükség radiátorokra, nyított ablakok mellet egyátalán nem fázom. Ökoházikónkban jobb idő van, mint régi Bp-i központi fűtéses lakásunkban volt.)


A tömegkályhákba szükség szerint
beépíthető hőcserélő, mellyel a távolabbi helységek fűtését, vagy a használati melegvizet is elő lehet állítani.

Tömegkályha elhelyezése a házon belül

A ház méretétől és a leválasztott helységek számától függően 1 vagy több kályha, illetve hőcserélőn keresztül központi fűtéssel tudja egy tömegkályha az egész házat kifűteni. Ha nagyjából egyterű a ház, akkor egy központi elhelyzésű, vagy 2-3 helység közé beépített kályha kifűti az egész házat. Ilyenkor a kis leválasztott helységek vagy az emelet/padlástér fűtéséről, szellőzőkkel kell gondoskodni, hogy megindulhasson egy konvekciós áramlás.

Több szeparált helységes ház esetén választani lehet, hogy néhány kályha ügyes helységek közötti elhelyezésével, plusz a szellőzők biztosította konvekciós áramlat révén minden helység kifűthető, vagy 1 nagy kályhába építsünk hőcserélőt, mely meghajt egy központi fűtést a többi helységben. (Vagy esetlég 2 kályha, egyikben hőcserélő, stb...)

Ide kívánkozik még annyi, hogy mivel a kályha (fentebb leírtak szerint) sugárzó hővel dolgozik, ezért úgy érdemes elhelyezni, hogy felületei minél szabadabban rálássanak a fűtendő terekre. Ha még nincs meg a ház ez fontos szempont a tervezésnél.

Néhány ember tanulta ki és épít Magyarországon tömegkályhát. Az egyikük az én szerencsémre a párom, mert így nagyon jó kályhát épített nekünk. Ha érdekelnek további részletek itt az ő weboldala.

Tömegkályha külseje

A tömegkályha lehet kívülről téglából, mint a mi a házunkban, de be is lehet tapasztani, meszelni. Utóbbi esetben lehet még kis domborműveket is ügyeskedni, képen láttam néhány tényleg nagyon jó megoldást. A téglával is lehet sokat variálni.

Mint szalmabála házból, tömegkályhából is Amerikában építenek sokat (Finnországon és Dánián kívül). Kerestem site-ot, ahol van
néhány példa hogyan nézhet a végén ki a kályha.

 

Mi a különbség a tömegkályha és a cserépkályha között?

A tömegkályha lényegesen nagyobb hőtároló képeséggel rendlekezik mint a cserépkályha, nagy tömege miatt. Miután teljesen felfűtöttük több napon át (mérettől függően 2-5 nap) adja vissza a hőt. Egy jobb cserépkályha max 1 napig tartja a hőt.

A tömegkályhában van másodlevegő hozzátáplálás és másodégéskama. Ennek jelentősége, hogy a fa tökéletesen ég benne, nem csak a szén, hanem a szénhidrogén is elég. Ebből következik, hogy sokkal kevesebb fával érhető el ugyanaz a hőmérséklet, mint egy cserépkályhában.

A másodégéskamrában történő tökéletes égésből következik, hogy szinte nem keletkezik korom és kátrány. Sajnos a korom és kátrány a legjobb cserépkályhák és csatlakozó kéményük élettartamát is rövidíti.

A tömegkályha felületi hőmérséklete alacsony, nagy mértékben sugárzó hővel dolgozik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy elsősorban az embereket, falakat, padlót, bútorokat stb. fűti. A cserépkályha magas felületi hőmérsékletű, a sugárzó hő mellet sok konvekciós hőt termel. Azaz az energiát levegő fűtésére is használja, ami nem tartja úgy a hőt mint a testek (ember, bútor, stb.), egy szellőztetéskor kimegy a meleg nagy része.

Comments