Vegyszermentes takarítás és mosás a házban
és a baba körül
Háztartásunkban, különösképpen akkor ha
kisbabánk van, érdemes odafigyelni, hogy a háztartásvezetésünkkel mekkora
vegyszerterhelésnek tesszük ki a szűk környezetünket, lakásunkat. A
takarításkor használt anyagok nem tűnnek el nyomtalanul, ott maradnak a
felületeken,visszapárolognak, bejutnak szervezetünkbe is. Igaz ez a ruházatunkra
is, amelyből a mosáskor használt szerek maradékanyagai bőrünkön és megint csak
lélegzéssel kerülnek szervezetünkbe. Nem véletlen, hogy érzékenyebb embereknél
több vegyszer allergiás reakciót válthat ki. Gondoljuk meg, amire valaki
allergiás lehet, az valószínűleg egyetlen embernek sem tesz jót.
Ha kisbaba érkezik a házhoz, akkor minderre fokozottabban érdemes figyelni. A babák szervezete még érzékenyebb, a
külvilágból érkező hatásokkal szemben még védtelenebb. A baba természetszerűleg
még kevésbé ellenálló, könnyebben hajlamos lehet allergiára, jobban gyengítheti
még amúgy is alakuló immunrendszerét a vegyszerekkel való találkozás.
Különösen igaz ez abban a nem is rövid időszakban, amikor a baba szájával fedez
fel sok mindent, azaz a szájába veszi a körülötte lévő tárgyakat, ruházatát,
stb..
Sok háztartásban használt vegyszer nem csak
a saját és a babánk szervezetére gyakorolhat káros hatást, hanem környezetünkre
is. Ma már ez szerencsére egyre jobban köztudott, sok tisztítószerre kötelezően
rá is írandó, hogy például veszélyezteti az élő vizeket, vagy mérgező emberre
is. Valójában kevés eset van, amikor indokolt e kémiai nagyágyúk bevetése a
háztartásban, még ha a tisztítószer gyártók reklámjai ennek ellenkezőjéről
igyekeznek meggyőzni bennünket. Miért terheljük hát magunkat és környezetünket
feleslegesen? Miért költsük el pénzünket feleslegesen?
Ügyes háztartásvezetéssel, sok vegyszer
tartalmú - gyakran költséges - takarító és mosószert mellőzhetünk
háztartásunkból. Használjunk helyettük természetes anyagokat, amelyek úgyis
megtalálhatóak háztartásunkból és a nélkül tehetjük tisztává környezetünket,
hogy ártanánk.
Dél-Indiában őshonos a természetes szaponin
tartalmú mosódió fa. Ennek termése
teljesen természetes megoldás a mosásban.
Néhány termést, kis mosózsákban a mosógép dobjába téve, kellemes,
illatmentes tisztaságú mosást érünk el. A diók a mosási hőmérséklettől függően
3-6 alkalommal használhatók.
A mosódió további előnye, hogy kényes
anyagokhoz, mint például selyem vagy gyapjú, is használhatjuk. (Nem kell külön mosószereket emiatt
vásárolnunk.)
Magyarországon a szappanfű az őshonos
növény, mely rendelkezik hasonló tulajdonságokkal, de termesztése (még) nem
folyik.
Fehér ruháknál mosószódát is tehetünk a mosáshoz a fehérítő hatás érdekében. Ld. még
fehérítés.
Az öblítőszerek használata, mind
környezetvédelmi, mind saját védelmünk szempontjából aggályos. Az öblítőszerek,
ugyanis benne maradnak a mosott ruhában, nem véletlen hogy sok érzékeny bőrűnek
irritálják is a bőrét (ami valakit irritál, jó nem lehet senkinek). A babák
ruháikat és sokféle textilt előszeretettel szájba vesznek, szopogatnak,
egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen vegyszermaradék kerülhet be ily módon
szervezetükbe. Nem érdemes öblítőket használni.
Ha szeretnénk, hogy a mosott ruháink
illatosak legyenek, adjunk a mosáshoz és/vagy öblítéshez illóolajat. Ma már sokféle kellemes illatú illóolaj kapható, a
citromos olajok illata extraként szúnyog, kullancs, bolha riasztó hatással is
rendelkezik, a levendula közismert molyűző.
Ha
szeretnénk, hogy a mosott ruha puhább legyen, adjunk ecetet az öblítéshez. Ha nem kedveljük az ecet illatát, tegyünk még
rá plusz öblítést tiszta vízzel, vagy illóolajjal.
A teafa
Ausztráliában őshonos cserje. A belőle készült illóolaj kiemelkedően
antiszeptikus hatású. Hat a gombák penészek, baktériumok ellen. Néhány cseppet
elég használnunk belőle a mosáshoz vagy takarításhoz.
Fertőtlenítő hatású a napoztatás is. Ruhaneműk esetében teregessünk nyáron odakint a
napon rendszeresen. A napon elpusztul a penész, a gomba, csak színes
ruhaneműnél kell figyelni az időtartamra, nehogy kifakuljon amit kitettünk
napozni.
Jó tudni, hogy az optikai fehérítőket tartalmazó
szerek nem távolítják el ténylegesen a ruhából a szennyeződést, csak kifakítják
azt. Nem minden hófehér ami annak látszik, ne dőljünk be a látszatnak.
Természetes módon fehérített ruhánk lehet nem lesz annyira hófehér, de nem csap
be, amennyire sikerült újra fehérré tenni, annyira tiszta is.
Fehér ruháink mosásakor bármikor
adagolhatunk a mosáshoz mosószódát,
fehérítő hatása segíteni fog, hogy megújuljanak ruháink.
Télen, fagyban
bevethető Nagyanyáink praktikája. A vászon ruhaneműt fagyban kint teregessük,
hogy kifehéredjen.
Nyáron is nyújt a természet megoldást. Napon már fél óra alatt a kiteregetett
ruhák sokat fehérednek. Sokféle foltot is kivesz a nap, érdemes próbálkozni
vele. Például anyatejes baba textilpelenkáját, gyönyörűen újra fehérré lehet
varázsolni. Ráadásul a napoztatásnak fertőtlenítő hatása is van, megöli a
penészt, a gombákat.
A gall szappan természetes növényi alapú
szappan, mely színpróba után színes ruhákon is használható. Mosás előtt
megnedvesítve a kezelendő foltot kell bekenni vele, majd hagyni kicsithatni.
Fehér ruhák esetében adjunk mosószódát a
mosáshoz, szépen tisztítja, fehéríti a ruhákat.
Több szempontból is érdemes a folyó vizes
mosogatás helyett áttérni az álló vizes,
áztatós mosogatásra. Ha az edények áznak, míg sor kerül rájuk, sok
szennyeződés leoldódik róluk és ami még rajtuk marad, könnyebben eltávolítható.
Vagyis nemcsak vizet spórolunk meg, de feleslegessé válik az intenzív vegyszer
tartalmú mosogatószer használata is. (Ha nem szívesem nyúlunk a mosogatólébe,
akkor inkább használjunk mosogató kesztyűt. Hogy kényelmes legyen, a kesztyűvel
a mosogatás, figyeljünk oda, hogy a megfelelő méretet válasszuk.)
Már egyre bővülő kínálatban tudunk
vásárolni ökologikus mosogatószereket
a boltokban. Új termék a palettán egy magyar fejlesztés, élő baktérium kultúrát tartalmazó tisztítószer. A szer teljesen
ártalmatlan ránk és a környezetre nézve is, ezért további előnye, hogy az
öblögetésnél sem kell annyiszor átöblíteni mint a vegyszeres mosogatószerek
után. (Sokan nem tudják, hogy az szokványos mosogatószerek után valójában 2-3
kör alapos öblítés lenne indokolt.)
Leégett edények esetében készítsük elő a
mosogatást áztatással. Akár 1-2
napig is érdemes beáztatni, ennyi idő alatt a víz fel tudja oldani a lerakódott
szennyeződést. A folyamatot segíthetjük konyhasó
(kősó) hozzáadásával. A sütőport és
a konyhasót természetes súrolószerként
is használhatjuk. Rozsda eltávolítására használjunk hagymát és sót a dörzsölésnél.
Ha nincsen különösebben erőteljes szennyes
lerakódás a padlón, valójában indokolatlan erős vegyszerekkel terhelni lakásunk
belső terét. Meleg vízzel a felmosás
eltávolítja a legtöbb szennyeződést. Ha szeretnénk, hogy kellemes illat
maradjon cseppentsünk illóolajat a felmosóvízbe, a levendula például
rovarriasztó hatással is rendelkezik.
Ha fertőtleníteni is szeretnénk, például a
babaszobában, hatékony természetes megoldás, ha néhány csepp teafaolajat csepegtetünk a
felmosóvízbe. (Ld. még fertőtlenítés)
Erősebb szennyeződések felmosásához
használhatunk ecetet. Az ecet a
fényes padlólapon maradó cseppfoltok ellen is hatásos, segít hogy fényes és
csillogó legyen a padló megint. Az élő
baktérium készítményt tartalmazó tisztítószer
is jó szolgálatot tesz felmosáskor. (Ld. mosogatás)
Csempe, kád, mosdó, mosogató, konyhapult,
sütő (stb.) lemosásához többféle természetes megoldást használhatunk. Itt is
igaz, hogyha nincs erős szennyeződés, akkor felesleges intenzív vegyszerekkel
terhelni lakásunkat. Inkább használjunk minél melegebb vizet, jobban oldja a szennyeződéseket.
Ha vízköves a felület, adagoljunk ecetet a vízkő eltávolításához. Ha
egyéb szennyeződéseket látunk, készíthetünk mosódióból vizes oldatot, vagy használhatunk élő baktériumos tisztítószer készítményt (ld. mosogatás).
Természetes súrolószerünk a konyhasó
(kősó), műanyag felületek, csempefúga esetén a sütőpor, utóbbi még a szagtalanításban is segít.
A meleg
víz és az újságpapír régi bevált módszer, nem kell bedőlni a
reklámfogásoknak, ennyi elég hogy tisztává varázsoljuk az üvegfelületeket. A
vízhez lehet adni ecetet is és
betehetjük keverékünket szórófejes flakonba, hogy könnyebb legyen felvinni az
üvegfelületre.
Bútorok, parketta, hajópadló
A szennyeződések és a por is jól
eltávolíthatók enyhén nedves szivaccsal,
felmosófejjel. Utána rögtön töröljük
szárazra másik nem szöszölődő kendővel a felületet. Porallergiások esetében
kötelező nedves szivaccsal portalanítani, hogy ne kerüljön a levegőbe a por,
ami ráadásul később úgyis csak visszaszáll a bútorokra. A baba körül is érdemes
bevezetni a nedves portalanítást. A különféle mikroszálas kendők is jó szolgálatot tehetnek a portalanításkor és
fényesítéskor, nem lesz szükségünk intenzív vegyszerekre.
Fényezéshez egy pohár ecetben keverjünk fel két evőkanál olajat. Ecsettel vigyük fel a felületre, hagyjuk megszáradni, majd
puha ronggyal polírozzuk fel.
Porolás
és porszívózás - ezek a szokásos mechanikus
takarítási lehetőségek -, amelyet rendszeresen alkalmazunk. Ha szeretnénk, hogy a lakás levegője is illatossá váljon takarítás közben, cseppentsünk néhány csepp illóolajat a porzsákba. Nagytakarítás
alkalmával ha nincs, érdemes megfontolni, hogy kölcsönözzünk takarítógépet,
mielőtt vegyszerrel dolgozó tisztítóba adnánk szőnyegeinket. A takarítógépbe
minél melegebb vizet töltsünk,
tisztítószerként használhatunk mosódióból
készített, szűrt oldatot, vagy az élő baktériumos készítményt.
A szőnyegek illatmentesítésére bevált házi
praktika a kukoricaliszt használata.
Szórjuk meg vele a szőnyeget, hagyjuk egy ideig hatni rajta, majd keféljük és
porszívózzuk/poroljuk ki a szőnyeget.
Priou Nicolas Nagymamáink fortélyai -
háztartás, kert, egészség és szépség