Vegyszermentes takarítás és mosás a házban és a baba körül

Háztartásunkban, különösképpen akkor ha kisbabánk van, érdemes odafigyelni, hogy a háztartásvezetésünkkel mekkora vegyszerterhelésnek tesszük ki a szűk környezetünket, lakásunkat. A takarításkor használt anyagok nem tűnnek el nyomtalanul, ott maradnak a felületeken,visszapárolognak, bejutnak szervezetünkbe is. Igaz ez a ruházatunkra is, amelyből a mosáskor használt szerek maradékanyagai bőrünkön és megint csak lélegzéssel kerülnek szervezetünkbe. Nem véletlen, hogy érzékenyebb embereknél több vegyszer allergiás reakciót válthat ki. Gondoljuk meg, amire valaki allergiás lehet, az valószínűleg egyetlen embernek sem tesz jót.

Ha kisbaba érkezik a házhoz, akkor minderre fokozottabban érdemes figyelni. A babák szervezete még érzékenyebb, a külvilágból érkező hatásokkal szemben még védtelenebb. A baba természetszerűleg még kevésbé ellenálló, könnyebben hajlamos lehet allergiára, jobban gyengítheti még amúgy is alakuló immunrendszerét a vegyszerekkel való találkozás. Különösen igaz ez abban a nem is rövid időszakban, amikor a baba szájával fedez fel sok mindent, azaz a szájába veszi a körülötte lévő tárgyakat, ruházatát, stb..

Sok háztartásban használt vegyszer nem csak a saját és a babánk szervezetére gyakorolhat káros hatást, hanem környezetünkre is. Ma már ez szerencsére egyre jobban köztudott, sok tisztítószerre kötelezően rá is írandó, hogy például veszélyezteti az élő vizeket, vagy mérgező emberre is. Valójában kevés eset van, amikor indokolt e kémiai nagyágyúk bevetése a háztartásban, még ha a tisztítószer gyártók reklámjai ennek ellenkezőjéről igyekeznek meggyőzni bennünket. Miért terheljük hát magunkat és környezetünket feleslegesen? Miért költsük el pénzünket feleslegesen?

Ügyes háztartásvezetéssel, sok vegyszer tartalmú - gyakran költséges - takarító és mosószert mellőzhetünk háztartásunkból. Használjunk helyettük természetes anyagokat, amelyek úgyis megtalálhatóak háztartásunkból és a nélkül tehetjük tisztává környezetünket, hogy ártanánk.

Dél-Indiában őshonos a természetes szaponin tartalmú mosódió fa. Ennek termése teljesen természetes megoldás a mosásban.  Néhány termést, kis mosózsákban a mosógép dobjába téve, kellemes, illatmentes tisztaságú mosást érünk el. A diók a mosási hőmérséklettől függően 3-6 alkalommal használhatók.

A mosódió további előnye, hogy kényes anyagokhoz, mint például selyem vagy gyapjú, is használhatjuk.  (Nem kell külön mosószereket emiatt vásárolnunk.)

Magyarországon a szappanfű az őshonos növény, mely rendelkezik hasonló tulajdonságokkal, de termesztése (még) nem folyik.

Fehér ruháknál mosószódát is tehetünk a mosáshoz a fehérítő hatás érdekében. Ld. még fehérítés.

Az öblítőszerek használata, mind környezetvédelmi, mind saját védelmünk szempontjából aggályos. Az öblítőszerek, ugyanis benne maradnak a mosott ruhában, nem véletlen hogy sok érzékeny bőrűnek irritálják is a bőrét (ami valakit irritál, jó nem lehet senkinek). A babák ruháikat és sokféle textilt előszeretettel szájba vesznek, szopogatnak, egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen vegyszermaradék kerülhet be ily módon szervezetükbe. Nem érdemes öblítőket használni.

Ha szeretnénk, hogy a mosott ruháink illatosak legyenek, adjunk a mosáshoz és/vagy öblítéshez illóolajat. Ma már sokféle kellemes illatú illóolaj kapható, a citromos olajok illata extraként szúnyog, kullancs, bolha riasztó hatással is rendelkezik, a levendula közismert molyűző.

 Ha szeretnénk, hogy a mosott ruha puhább legyen, adjunk ecetet az öblítéshez. Ha nem kedveljük az ecet illatát, tegyünk még rá plusz öblítést tiszta vízzel, vagy illóolajjal.

A teafa Ausztráliában őshonos cserje. A belőle készült illóolaj kiemelkedően antiszeptikus hatású. Hat a gombák penészek, baktériumok ellen. Néhány cseppet elég használnunk belőle a mosáshoz vagy takarításhoz.

Fertőtlenítő hatású a napoztatás is. Ruhaneműk esetében teregessünk nyáron odakint a napon rendszeresen. A napon elpusztul a penész, a gomba, csak színes ruhaneműnél kell figyelni az időtartamra, nehogy kifakuljon amit kitettünk napozni.

Jó tudni, hogy az optikai fehérítőket tartalmazó szerek nem távolítják el ténylegesen a ruhából a szennyeződést, csak kifakítják azt. Nem minden hófehér ami annak látszik, ne dőljünk be a látszatnak. Természetes módon fehérített ruhánk lehet nem lesz annyira hófehér, de nem csap be, amennyire sikerült újra fehérré tenni, annyira tiszta is.

Fehér ruháink mosásakor bármikor adagolhatunk a mosáshoz mosószódát, fehérítő hatása segíteni fog, hogy megújuljanak ruháink.

Télen, fagyban bevethető Nagyanyáink praktikája. A vászon ruhaneműt fagyban kint teregessük, hogy kifehéredjen.

Nyáron is nyújt a természet megoldást. Napon már fél óra alatt a kiteregetett ruhák sokat fehérednek. Sokféle foltot is kivesz a nap, érdemes próbálkozni vele. Például anyatejes baba textilpelenkáját, gyönyörűen újra fehérré lehet varázsolni. Ráadásul a napoztatásnak fertőtlenítő hatása is van, megöli a penészt, a gombákat.

A gall szappan természetes növényi alapú szappan, mely színpróba után színes ruhákon is használható. Mosás előtt megnedvesítve a kezelendő foltot kell bekenni vele, majd hagyni kicsithatni.

Fehér ruhák esetében adjunk mosószódát a mosáshoz, szépen tisztítja, fehéríti a ruhákat.

Több szempontból is érdemes a folyó vizes mosogatás helyett áttérni az álló vizes, áztatós mosogatásra. Ha az edények áznak, míg sor kerül rájuk, sok szennyeződés leoldódik róluk és ami még rajtuk marad, könnyebben eltávolítható. Vagyis nemcsak vizet spórolunk meg, de feleslegessé válik az intenzív vegyszer tartalmú mosogatószer használata is. (Ha nem szívesem nyúlunk a mosogatólébe, akkor inkább használjunk mosogató kesztyűt. Hogy kényelmes legyen, a kesztyűvel a mosogatás, figyeljünk oda, hogy a megfelelő méretet válasszuk.)

Már egyre bővülő kínálatban tudunk vásárolni ökologikus mosogatószereket a boltokban. Új termék a palettán egy magyar fejlesztés, élő baktérium kultúrát tartalmazó tisztítószer. A szer teljesen ártalmatlan ránk és a környezetre nézve is, ezért további előnye, hogy az öblögetésnél sem kell annyiszor átöblíteni mint a vegyszeres mosogatószerek után. (Sokan nem tudják, hogy az szokványos mosogatószerek után valójában 2-3 kör alapos öblítés lenne indokolt.)

Leégett edények esetében készítsük elő a mosogatást áztatással. Akár 1-2 napig is érdemes beáztatni, ennyi idő alatt a víz fel tudja oldani a lerakódott szennyeződést. A folyamatot segíthetjük konyhasó (kősó) hozzáadásával. A sütőport és a konyhasót  természetes súrolószerként is használhatjuk. Rozsda eltávolítására használjunk hagymát és sót a dörzsölésnél.

Ha nincsen különösebben erőteljes szennyes lerakódás a padlón, valójában indokolatlan erős vegyszerekkel terhelni lakásunk belső terét. Meleg vízzel a felmosás eltávolítja a legtöbb szennyeződést. Ha szeretnénk, hogy kellemes illat maradjon cseppentsünk illóolajat a felmosóvízbe, a levendula például rovarriasztó hatással is rendelkezik.

Ha fertőtleníteni is szeretnénk, például a babaszobában, hatékony természetes megoldás, ha néhány csepp teafaolajat csepegtetünk a felmosóvízbe. (Ld. még fertőtlenítés)

Erősebb szennyeződések felmosásához használhatunk ecetet. Az ecet a fényes padlólapon maradó cseppfoltok ellen is hatásos, segít hogy fényes és csillogó legyen a padló megint. Az élő baktérium készítményt tartalmazó tisztítószer is jó szolgálatot tesz felmosáskor. (Ld. mosogatás)

Csempe, kád, mosdó, mosogató, konyhapult, sütő (stb.) lemosásához többféle természetes megoldást használhatunk. Itt is igaz, hogyha nincs erős szennyeződés, akkor felesleges intenzív vegyszerekkel terhelni lakásunkat. Inkább használjunk minél melegebb vizet, jobban oldja a szennyeződéseket.

Ha vízköves a felület, adagoljunk ecetet a vízkő eltávolításához. Ha egyéb szennyeződéseket látunk, készíthetünk mosódióból vizes oldatot, vagy használhatunk élő baktériumos tisztítószer készítményt (ld. mosogatás). Természetes súrolószerünk a konyhasó (kősó), műanyag felületek, csempefúga esetén a sütőpor, utóbbi még a szagtalanításban is segít.

A meleg víz és az újságpapír régi bevált módszer, nem kell bedőlni a reklámfogásoknak, ennyi elég hogy tisztává varázsoljuk az üvegfelületeket. A vízhez lehet adni ecetet is és betehetjük keverékünket szórófejes flakonba, hogy könnyebb legyen felvinni az üvegfelületre.

A szennyeződések és a por is jól eltávolíthatók enyhén nedves szivaccsal, felmosófejjel. Utána rögtön töröljük szárazra másik nem szöszölődő kendővel a felületet. Porallergiások esetében kötelező nedves szivaccsal portalanítani, hogy ne kerüljön a levegőbe a por, ami ráadásul később úgyis csak visszaszáll a bútorokra. A baba körül is érdemes bevezetni a nedves portalanítást. A különféle mikroszálas kendők is jó szolgálatot tehetnek a portalanításkor és fényesítéskor, nem lesz szükségünk intenzív vegyszerekre.

Fényezéshez egy pohár ecetben keverjünk fel két evőkanál olajat. Ecsettel vigyük fel a felületre, hagyjuk megszáradni, majd puha ronggyal polírozzuk fel.

Porolás és porszívózás - ezek a szokásos mechanikus takarítási lehetőségek -, amelyet rendszeresen alkalmazunk. Ha szeretnénk, hogy a lakás levegője is illatossá váljon takarítás közben, cseppentsünk néhány csepp illóolajat a porzsákba. Nagytakarítás alkalmával ha nincs, érdemes megfontolni, hogy kölcsönözzünk takarítógépet, mielőtt vegyszerrel dolgozó tisztítóba adnánk szőnyegeinket. A takarítógépbe minél melegebb vizet töltsünk, tisztítószerként használhatunk mosódióból készített, szűrt oldatot, vagy az élő baktériumos készítményt.

A szőnyegek illatmentesítésére bevált házi praktika a kukoricaliszt használata. Szórjuk meg vele a szőnyeget, hagyjuk egy ideig hatni rajta, majd keféljük és porszívózzuk/poroljuk ki a szőnyeget.

Priou Nicolas Nagymamáink fortélyai - háztartás, kert, egészség és szépség